Emlékszem az első pillanatra…
Arra a bizonyos szeptemberi napra, amikor minden elkezdődött.
Egy Nógrád megyei kis faluban történt, évtizedekkel ezelőtt, itt indult el tanítói pályafutásom.
Kíváncsiság, izgalom, félelem, lelkesedés, kihívás, öröm, mind velem voltak.
Terveztem, készültem, megvalósítottam, napról napra, élveztem minden percet a csemetékkel.
Emlékszem, segítséget, tanácsot bármikor kérhettem és kaptam is, de nem mondta meg senki helyettem, hogy legyen, miként csináljam.
Emlékszem, én döntöttem.
Lehetőséget, szabad utat kaptam, kipróbálhattam az általam fontosnak hitt dolgokat.
Aztán férjhez mentem, Debrecenbe költöztünk, fiam születése előtt egy évig még tanítottam, utána évekig a családomnak, a gyerekeimnek éltem.
Egy időre ez lett a hivatásom.
Ahogy nőttek, cseperedtek, és már mindhárman velünk voltak, egyre jobban érdekelt, hogyan tudom előcsalogatni belőlük a legtöbbet, hogyan tudom képességeiket játékosan, a hétköznapok sodrásában csiszolni.
Sok-sok értékes pillanatot kreálni, amiből később az emlékek lesznek.
Közben Budaörsön találtuk meg családi fészkünket, a gyerekek bekerültek oviba, iskolába, és én láttam, hogyan hat rájuk a környezet, a társaik, az események és az őket körülvevő emberek.
Sok-sok életre szóló pozitív élmény mellett felbukkantak a nehézségek és a hiányosságok is.
Ekkor határoztam el, ez lesz az én hivatásom. Emlékszem, mennyire lelkes lettem a gondolattól.
Átadom mindazt a saját gyerekeimnek és persze másoknak is, amire az iskolában nem jut idő.
- A játék felemelő érzését, ami nem csak szórakoztat, de a mai napig a legjobb tanítómester.
- Csalafinta feladványokat, mókás kihívásokat, melyek a tanuláshoz nélkülözhetetlen képességeket edzik.
- Trükköket, praktikákat, amik segítenek megtanulni tanulni.
- Sok-sok együtt töltött beszélgetős percet-órát, amikor mindenki kiöntheti a szívét, elmesélheti sikereit és kudarcait, örömteli és olykor bosszús-szomorú élményeit.
Azóta sok-sok gyerkőccel éltem át mindezt, az állami oktatáson túl magántanulócsoport mentoraként, házitanítóként, magánnapközi és tanulásmódszertani csoport vezetőjeként is megtapasztaltam, működik ez így.
Pillanatok, élmények, tapasztalások, amelyek összeálltak.
Most éppen online keretek közt juttatom el minél több szülőhöz és pedagógushoz azt, amit megálmodtam.
Hiszem, hogy a mindennapokban rejlik a titok, hogy a gyerekeinkkel eltöltött minőségi idő a kulcs.
Olyan programot állítottam össze, melyben a gyerkőc és a szülő is megtalálja helyét, melyben a gyermek lehetőséget kap képességei kibontakoztatására, a szülő pedig értékes perceket tölthet csemetéjével.
Egy örömteli megismerési folyamatról szól, melyben a gyermek nem feladatokat old meg, hanem kihívásoknak tesz eleget, választ keres olyan kérdésekre, amelyek mindig is izgatták a fantáziáját, önállóságot tanul, megtapasztalja, mennyi úton-módon keresztül lehet egy problémát megközelíteni., elkezdi a „nagy felkészülést” a későbbi megmérettetésekre, legyen szó a további tanulmányairól, a pályaválasztásáról, az életben való boldog boldogulásáról.
A szülő pedig ott kapcsolódik be, mikor eljön az önfeledten együtt töltött minőségi idő pillanata.
Az első programcsomagom alapvetően 9-10 éveseknek készült, de a határok eltolódhatnak, ha figyelembe vesszük a gyerkőcök egyéni sajátosságait.
Joggal teheted fel a kérdést, miért kell már ezzel ilyen korán foglalkozni?
Tapasztalataim alapján elmondhatom, nem lehet ezt elég korán kezdeni.
El sem hinnéd, de egy 10 éves gyerek képességei már meghatározzák a munkaerőpiacon elfoglalt helyét.
Hihetetlen tempóban változik a világ körülöttünk, átértékelődik minden. Amit eddig emberek végeztek, az most gépek feladata. Munkafeladatok, foglalkozások szűnnek meg, és keletkeznek újak.
Egészen más kompetenciákra van és lesz szükség, amire a suliban nem igazán kap lehetőséget gyermekünk.
Nem beszélve arról, hogy egy olyan korosztályról beszélünk, akik már az alapvető tanulási készségeket alapszinten elsajátították, rendkívül nyitottak, érdeklődőek, fogékonyak minden újdonságra, és szívesen meg is tanulják azokat, csuda dolgokat lehet belőlük előcsalogatni.
Elindulhatnak egy olyan úton, amin tovább csiszolva, tovább építve kompetenciáikat minden esélyük meglesz arra, hogy felvértezve álljanak a nagybetűs élet kapujában.
Itt tartok hát ma, és nagyon élvezem.
Sajnos egyre több ismerősömtől hallom, megváltoztak a dolgok, éppen az vész el, ami a legfontosabb lenne.
Ez ad nekem erőt és lelkesedést, segíteni, élvezetessé tenni azt az örömteli megismerési folyamatot, amit én tanulásnak hívok.
Nézelődj, kutakodj a Trenditudás anyagai- programjai között, s ha bármi kérdésed van, keress bátran!
info@trenditudas.hu
Tel: 70-6746390
Kövesd Facebook oldalunkat és Facebook csoportunkat, ahol még több tartalmat és információt találsz, ahol te is bekapcsolódhatsz a vélemények és érzések folyamába!
